A „Bereg kapuja”-ként ismert vendégszerető kisváros Magyarország ÉK-i részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tisza, a Szamos és a Kraszna folyók találkozásánál fekszik. Vásárosnamény Nyíregyházáról az ország egyik legszebbnek tartott útszakaszán (41 sz. foút) közelíthető meg, de az 50 km-es távolság vasúton is megtehető.

Kulturális egyediséget a régi épületek (Tomcsányi-kastély, Városi Könyvtár, Beregi Múzeum), és a viszonylag gazdag kulturális emlékek, események kölcsönöznek a városnak. A város immár hagyományosnak nevezheto rendezvényei a Beregi Ünnepi Hét és a harminc éve június végén megrendezésre kerülo Fafaragó tábor, valamint az 1999. óta megrendezett Tisza-Party nyári rendezvénysorozat.

A városka látnivalói közül országos hírű a Beregi Múzeum gyűjteménye. A kiállítás anyaga amellett, hogy bemutatja a Beregi-Tiszahát régészeti emlékeit, a híres beregi keresztszemes mintázatú hímzésekből és szőttesekből, kézi festésű hímestojásokból is számos egyedi darabbal büszkélkedhet. Különlegessége a múzeumnak a beregi háztartási és művészi vasöntvény (öntöttvas kályha stb.) gyűjtemény, a népi fafaragvány- és kerámiagyűjtemény.

A múzeumhoz tartozó, egykori Eötvös kúria iskolatörténeti kiállításnak, valamint a báró Eötvös József emlékkiállításnak ad helyet.

Vásárosnamény Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik legjobb turisztikai adottságokkal rendelkező települése, a Felso-Tisza vidék legjelentősebb üdülőhelye . Homokfövenyes szabad strandját - a gergelyiugornyai Tisza-partot - nyaranta több 10 ezren keresik fel. A parton a napközbeni fürdozés mellett lehetoség nyílik vízi és vízparti sportok űzésére, az esti órákban pedig a szabadtéri színpadon megrendezett szórakoztató és könnyűzenei műsorok megtekintésére.

A beregi síkságot a vásárosnaményi Tisza-híd köti össze a nyírségi tájjal. A térség egyik felemelkedési lehetősége az ökoturisztikai potenciálja. Ebbol a szempontból elonyös helyzetben tudhatja magát a Tisza vonzereje miatt. Emellett valamennyi települése rendelkezik építészeti kulturális emlékekkel, amelyek szerencsésen túlélték a 2001. évi beregi árvizet. A csarodai és tákosi református templomok, a tarpai száraz malom, a vámosatyai fa harangtorony régi pompájukban tündökölnek. A helyreállítás során újjáépített falvak megújult külsővel, különleges látványt nyújtva várják a turistákat.

A térség természeti szépsége is egyedülálló. Bizonyítja ezt, hogy területébol 25000 ha a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet része.

Tákos

A település népművészetéről nevezetes. Leghíresebb látványossága az 1766-ban épült zsindelytetős templom, amely a Felső-Tisza-vidéki templomok utolsó hírnöke.

A falu határában feltárt újkőkori leleteket szerint a terület már a történelem előtti időkben lakott hely lehetett. A XIV-től a XIX. század közepéig jórészt a Tákosi család birtoka.

A falu híres népművészetéről, illetve a ma bereginek nevezett keresztszemes hímzéséről és kézimunkáiról. A népi díszítőművészet csodálatos emléke a falu református templomának festett famennyzete és bútorzata is, míg a vidék faművességéről a templom melletti, fából készített harangláb tanúskodik.

Tákos természeti értékei közül kiemelkedik a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzethez tartozó Bockereki-erdő, ami többek között a fekete gólyák kedvelt fészkelőhelye.

A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályán Polgárig, onnan tovább a 36-oson Nyíregyházáig, majd a 41-esen Csaroda felé.

Csaroda

A település a XIII. század második felében épült késő román stílusú templomáról, valamint a mellette álló, népi stílusú, tölgyfából ácsolt, hatszögletes haranglábról híres. Védett népi építészeti emlékek ugyancsak találhatók itt.

A Csaronda (vagy a régi írásokban Csarnavoda, fekete-víz) patak partján épült községet a XIII. század óta lakják. A patak nevét kapta Csaroda formában a település is, bár első említésekor, 1617-ben még Csiarodának írták. Innen származott a XVI. században kihalt Csarnavodai nemzetség, amely Bereg vármegye egykoron előkelő családjai közé tartozott.

Az erre átvonult tatárhad 1567-ben feldúlta a települést. A Csarnavodai család kihalásával a megye legnevesebb családai (Bornemisszák, Perényiek, Lónyaiak, Guthiak) szereztek itt birtokot. Kazinczy Ferenc Csarodán éjszakázott az édesanyjával, amikor fogolyként Munkácsra szállították. Itt született 1837-ben Bay Ilona, a Magyar Történelmi Társulat alapítója.

A település közelében folyó Tisza a vízi, a vendéglátóhelyek a falusi turizmus lehetőségét kínálják.

A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályán Polgárig, onnan tovább a 36-oson Nyíregyházáig, majd a 41-esen Gergelyiugornya után 10 kilométerre.

Tarpa

Esze Tamás, a kuruc brigadéros faluja ma is elsősorban a kuruc hagyományairól ismert. A tarpaiak elsőként csatlakoztak a Rákóczi-szabadságharchoz. Minderről részletes áttekintést ad az érdeklődőknek a tájházban lévő helytörténeti kiállítás.

A tarpa őrzi népi hagyományiat is. Itt még látható a jellegzetes, magas tetős beregi parasztház. A látnivalók közül mindenképpen figyelmet érdemel a XIX. században fából épült, zsindellyel fedett szárazmalom, a gótikus részleteket is őrző református templom.
Védett természeti érték a Tarpai-tölgyes. A Beregi-síkság igazi különlegessége a Tarpa határában, a beregsurányi út mellett lévő, 154 méter magas Nagyhegy.

Vízimalom, Túristvándi

Ipartörténeti szempontból egyedülálló a XVIII. században épült - ma is működőképes, bemutató jelleggel be is indított - népi stílusú vízimalom. Három alulcsapós vízikerekével Közép-Európában is ritkaságnak számít.

Ezen a helyen korábban már állt egy másik malom, amiről a XVIII. század közepi források is írnak. A mai - 1952-ig használt - malom korszerűsítését 1927-ben végezték el, ekkor helyezték el benne az 1904-ben készült gépészeti berendezéseket. Két hengerszéke közül az egyik a gabonaszemek töretését, a másik a darák és a dercék őrlését végezte. A malomban kis kiállítás mutatja be a berendezés működését és a malom történetét.

Móricz Zsigmond Emlékház, Tiszacsécse

A szabadkéményes konyhából nyíló egyik helyiségben az író születési idejének megfelelő paraszti bútorok, a másiban az író életpályáját jellemző kiállítás látható néhány személyes holmijával.

Csónakos fejfás temető, Szatmárcseke

Európa-szerte egyedülálló a szépen helyreállított és gondozott csónakos fejfás református temető. A sorokba rendezve több mint 600 robosztus, tölgyfából faragott sírjel áll. Eredetükről megoszlanak a vélemények.

Ebben a temetőben van a költő, Kölcsey Ferenc síremléke.

Szabadon látogatható.

„Vásárosnamény és a Bereg”